Előadás megújuló energiákról Székelyudvarhelyen
– Teller Ede atomfizikusnál tanultam, aki sok mindenre megtanított. Magyarországon tanársegéd lettem, és fegyelmit kaptam, mert a megújuló energiákkal foglalkoztam, ám továbbra sem hagytam abba a kutatásaimat, és ennek köszönhetően két éve kineveztek egyetemi docensnek… Ezt nem tartom olyan nagy dolognak, hiszen az első hőszivattyút már 1896-ban elkészítették, én csak hamar észrevettem, hogy ez a jövő.
– Milyen magasra kell ma másznunk azért a cseresznyéért? Hogyan is hangzik ez az elmélet?
– Az a gond, hogy ma már csak létrával lehet elérni azt a bizonyos cseresznyét. Én ezzel csak azt akartam mondani, hogy addig, ameddig tele van a cseresznyefa cseresznyével, addig mindenki a földön sétálva szedi le, de abban a pillanatban, ahogy fogyatkozik a földről elérhető cseresznye, az embereknek magasra kell mászni. Az biztos, hogy ma már csak létrával lehet elérni, és az a legborzasztóbb, hogy minél magasabban van, annál drágább lesz a cseresznye. Az üzemanyagárak az égbe szöktek, hihetetlenül értékessé váltak. Látjuk, hogy Oroszország egyetlenegy puskalövés nélkül nagyhatalom lett a gáznak és az olajnak köszönhetően.
– A padlófűtéstől a napkollektor szerelésén át a légkazánok telepítéséig számos innováció fűződik az Ön nevéhez. Újabban min dolgozik?
– Dolgozom valamin, csak az a gond, hogy egyelőre majdnem mindenki azért jön hozzám, hogy megtudják, honnan lehetne olcsó energiát nyerni, hogyan lehetne olcsóbban fűteni, pedig meggyőződésem, hogy nem ez a probléma. Azzal kellene foglalkozni, hogyan lehetne becsomagolni és visszajuttatni a földbe azt a rengeteg energiát, ami a föld felszíne fölött van. Jelenleg a legnagyobb probléma, hogy a nagyon sok fölösleges energiát, ami már fönn van, hogyan, milyen módon lehetne bedobozolni és visszatenni a földbe.
– Milyennek találja térségünk megújuló energiaforrás-használatával kapcsolatos hozzáállását?
– Még nem voltam Székelyföldön, de hogy őszinte legyek, nagyon nem is érdekel, hogy mit gondolnak. Meggyőződésem, hogy amivel foglalkozni kell, az teljesen független attól, hogy kinek mi a véleménye. Amikor tanársegédként fegyelmit kaptam, akkor is azt csináltam, amit úgy éreztem, hogy csinálnom kell. Most sem nagyon érdekel, hogy kinek mi a véleménye. Meggyőződésem: a feladatot meg kell oldani.
– Mit jelent a világ száz legjobb energetikusa közé tartozni?
– Megszámoltam: ötvenheten voltunk két évvel ezelőtt a világ első száza között. Valójában ez azért jó, mert az úgynevezett első száz évente egy hetet van együtt, és azért is jó, mert nagyon sok szakmabelivel tarthatom a kapcsolatot.
– Hogyan látja földünk energetikai jövőjét?
– Egyre inkább kiválasztódik az a réteg, amelyik rájön arra, hogy a Földet nem pusztítani, hanem gyógyítani kell. Meggyőződésem, hogy ezt a korszakot, amiben ma élünk, száz év múlva Kánaánnak fogják hívni, mert ez volt az az időszak, amikor lehetett repülővel, hajóval, autóval utazni. Sajnos ezt sokkal több kézzel herdáljuk el, mint ahánnyal rendelkezünk. Ha rajtam múlna, csak hőszivattyúkat és atomerőműveket telepítenék, szerencsére elektromos áramot újra tudunk termelni még ezer évig.
Névjegy
Dr. Léderer András energetikus és épületgépész. Célja mindenből hasznos hőt kipréselni. 1980-ban Los Angelesben tanult és dolgozott, 2002-ben az angliai Sunmaker szakmai lap a világ száz legjobb energetikusa közé választotta. 1983-ban hozta létre a ma már Európa-szerte ismert vállalkozását, a Thermo Kft-t. A cég tervezte és vitelezte ki Magyarországon a legtöbb nap- és földenergiával működő épületet, ugyanakkor külföldön is sikeres munkákat végez. Érdekes ötleteiről, terveiről, elméleteiről a www.hoszivattyu.org honlapon olvashatunk.
Léderer András pénteki előadásában elsősorban a hallgatóság érdeklődését igyekszik kielégíteni. A rendezvény szervezője a Brothador Kft.,
partnere a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat.
Forrás: szh.ro
vissza a főoldalra a Bedobozolni és visszajuttatni a földbe aloldalról
