Amit az energiatanúsítványról tudni kell…

A tanúsítás szabályai:

1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben
és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

 

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre
b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
d) a hitéleti rendeltetésű épületre;
e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
h) a műhely rendeltetésű épületre;
i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.

(3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó

  • a) új épület építése;

  • b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység

  • ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy

  • bb) bérbeadása;

  • c) 500 m2, vagy ennél nagyobb (2013. január 9.-től lép hatályba), illetve 250 m2, vagy ennél nagyobb (2015. július 9-én lép hatályba) hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

 

Értelmező rendelkezések

 

2. § E rendelet alkalmazásában

a) energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza;

b) hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogalom meghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege;

c) technológiai utasítás: tevékenység (folyamat) vagy gépek (berendezések) rendeltetésszerű alkalmazásához, használatához szükséges követelményeket tartalmazó műszaki dokumentáció;

d) energiaszolgáltató szervezet: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltató.

e) becsült gazdasági élettartam: épület esetében jogszabályban, vagy az építtető által a tervezési programban megadott időtartam, az épületek  energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott épületelem esetében jogszabályban, szabványban, teljesítménynyilatkozatban vagy megfelelőség igazolásban meghatározott időtartam (ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba);

f) költségoptimalizált szint:az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület, vagy valamely az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott épületelem becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi a 7. § (4) bekezdése szerinti számítás alapján (ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba);

g) önálló rendeltetési egység: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom (ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba);

h) épület energiahatékonysága: az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet számított vagy mért mennyisége, amely többek között magába foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát. (Ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba.)



(1) Az 5. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rend.) alapján kell elkészíteni.

(2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül.

2a) Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll. (Ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba.)

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása tárgyában - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - készült szerződés tartalmazza

  • a) annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni,

  • b) a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.

Illetve: „(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében  történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása tárgyában – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – készült szerződés tartalmazza

a) annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni,

b) a tanúsítvány azonosító kódját, és

c) a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól  vagy a bérbeadótól átvette.”

(Ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba.)

(4) Nem kell tanúsítványt készíteni

  • a) a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;

  • b) ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;

  • c) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

(5) Az épület közönség számára nyitva álló helyiségének jól látható helyére ki kell függeszteni a tanúsítvány  – 1. melléklet szerinti – összefoglaló lapját

a) az 1. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott épület, és

b) a tanúsítvánnyal rendelkező 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épület esetében. (Ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba.)

(6) A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása.

 

4. § (1) A tanúsítványt - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az épület egészére kell kiállítani.

(2) A tanúsítvány - a tulajdonos döntése szerint - az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben kiállítható az épületnek egy önálló rendeltetési egységére is.

(3) A tanúsítvány az épület egészére állítható ki, ha az épületben levő önálló rendeltetési egységek (lakások) fűtése, szellőzése, és a használati melegvíz szolgáltatása azonos rendszerű vagy egy rendszert alkot. Kiállítható az épület egészére a tanúsítvány akkor is, ha az épület valamennyi eltérő önálló rendeltetési egységéről készült részletes felmérés vagy tanúsítvány rendelkezésre áll.

(4) Önálló rendeltetési egység tanúsítványa kiállítható

    • a) az épület egészére vonatkozó tanúsítvány alapján, a tanúsítandó önálló rendeltetési egység épületben levő helyzetének, tájolásának és eltérő adottságainak figyelembe vételével,

    • b) ugyanabban az épületben található, azonos rendeltetésű, elrendezésű és azonos méretű és energetikai jellemzőjű épületelemekkel rendelkező önálló rendeltetési egység tanúsítványa alapján, vagy

    • c) másik azonos rendeltetésű, elrendezésű és azonos méretű és energiahatékonyságú, azonos épületelemekkel rendelkező épület vagy önálló rendeltetési egység tanúsítványa alapján, ha a tanúsító az azonosságról meggyőződött.

(5) Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést.

(6) A tanúsítvány 1. melléklet szerinti összefoglaló lapján az egyéb megjegyzések között fel kell tüntetni, hogy a tanúsítvány a 3. § (1) bekezdése szerinti számítás vagy energiafogyasztási adatok alapján, illetve részletes vagy egyszerűsített módszerrel készült. Amennyiben az egyszerűsített és a részletes módszer felváltva került alkalmazásra, akkor a módszert az egyes részszámításokra vonatkozóan is meg kell határozni.

5. § (1) A tanúsítást

  • a ) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján;

  • b) az 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a tanúsítvány kiállítását megelőző három év energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni.

(2) Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a tanúsítást a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel kell elvégezni.

(3) Ha az épületben meglévő fűtési és légkondicionáló rendszerre felülvizsgálati igazolás készült, a tanúsítás során annak eredményét tényként kell figyelembe venni.

 

A tanúsítvány tartalmi követelményei:

6. § (1) A tanúsítványt az 5. § (1) bekezdésben foglalt esetben az 1. melléklet szerinti, az 5. § (2) bekezdés szerinti esetben az 1. és 2. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. Az energetikai minősítési osztályokat a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tanúsítvány összefoglaló lapjához az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számítását csatolni kell.

(3) A tanúsítvány nem igazolja és nem helyettesíti az épületre előírt másfajta követelmény teljesítését.

(4) A tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési  egység energiahatékonyságának költségoptimalizált szintjére vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha az épület vagy az önálló rendeletetési egység energiahatékonyságának költséghatékony növelésére nincs ésszerű lehetőség a Rend.-ben meghatározott követelményekhez képest. (Ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba.)

 

Energia-megtakarításra irányuló javaslat:

7. § (1) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatban fel kell tüntetni

  • a) a határoló szerkezetek jelentős felújításával vagy az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésével járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket,

  • b) a határoló szerkezetek vagy az épületgépészeti rendszerek kisebb felújításával járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket, és

  • c) az épület energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2) A tanúsítvány tartalmazhat további információt a megújuló energia felhasználás mennyiségére, az ajánlások megvalósításának lehetséges  lépéseire  vonatkozóan, továbbá tájékoztatást a támogatási és finanszírozási programokról.

(3) A tulajdonos kérésére az adott épület gazdasági élettartama alatti költséghatékonysági számítás is készíthető.

  • a) az MSZ EN 15459 szabványban leírt vagy azzal egyenértékű módszerrel, vagy

  • b) az Európai Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott módszertan szerint.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti számításban a legalacsonyabb költséget az energiához kapcsolódó befektetési költségek, a karbantartási és üzemeltetési költségek (ezen belül az energiaköltségek és - megtakarítások,az épület fajtája és adott esetben az előállított energiából származó bevételek), valamint az ártalmatlanítási költségek figyelembevételével kell meghatározni.

(5) Amennyiben a tanúsítvány javaslata nem tartalmaz költséghatékonysági számítást,  a   tanúsítványban fel kell tüntetni, hol kaphat a tulajdonos, illetve a  bérlő további információt a felújítások gazdaságosságára és megvalósítására.

 

A tanúsítvány hatálya:

8. § (1) A tanúsítvány tíz évig hatályos.

(2) Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.

(3) Középületek energetikai jellemzőinek tanúsításakor harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer is alkalmazható. Az így kiállított tanúsítvány 1. melléklet szerinti összefoglaló lapján fel kell tüntetni, hogy a tanúsítvány mely rendszer alapján készült.  (Ez a pont 2013. január 9-én lép hatályba.)

 

9. § (1) Energetikai tanúsítói (a továbbiakban: tanúsító) tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.

(2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

(3) A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi.

(4) Tanúsítási szolgáltatást folytathat:

    • a) a települési önkormányzat,

    • b) az energiaszolgáltató szervezet, illetve

    • c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti más gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, feltéve, ha a tevékenység ellátásához az (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz.

 

A tanúsítvány minőségellenőrzése

A tanúsítást végző

9/A. § (1) A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.

2) A tanúsítvány utóellenőrzése során

a) a megjelölt határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek jellemzőinek megfelelő megállapítása, az energetikai minőségtanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága,

b) a tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítása és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége kerül ellenőrzésre.

(3) A hivatalos tanúsítványok éves mennyiségének véletlenszerűen kiválasztott 2%-a esetében kell a (2) bekezdés

a) pontja szerinti, és 0,5%-a esetében kell a (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést elvégezni.

(4) Az ellenőrzést végző személy vagy szervezet nem végezhet tanúsítói tevékenységet.

(5) A tanúsítvány utóellenőrzéséről a tanúsítót írásban értesíteni kell. A tanúsító köteles együttműködni a tanúsítvány ellenőrzése során. A feltárt hibákat a tanúsító köteles kijavítani.

(Ez a paragrafus 2013. január 9-én lép hatályba.)

Energetikai tanúsítvány 2016 változások

 

Néhány hasznos információ a változásokról:

 

- 2016 előtt kiállított energetikai tanúsítványokat a nyilvántartási rendszer automatikusan átváltja az új rendszerbe annak érdekében, hogy azok továbbra is használhatóak legyenek.  Pótlap igénylése szükséges a régi tanúsítványhoz, hogy az továbbra is érvényes maradjon.


- Az új jogszabály lehetővé teszi bizonyos társasházak részére a mérés alapú energiatanúsítványt. Jellemzően 2000 előtt épült, és azóta felújítatlan épületek ilyenek. Ebben az esetben a tanúsítvány 10 év helyett csak 3 évig érvényes, viszont az összes lakás eladásához, vagy bérbeadásához felhasználható.

- Bérbeadásnál minden esetben szükséges az energiatanúsítvány kiállítása. (Társasházi lakások esetén eddig nem kellett, csak külön álló épületekre).

- Eddig egy betűjellel jellemezték az épület vagy épületrész besorolását. 2016-tól viszont két betűs lesz a rendszer. Az előző betűket duplázzák, valamint két új kategória is bekerült („AA++” és „JJ”):

 



- Fontos változás, hogy „BB” vagy annál jobb kategória csak abban az esetben adható, ha 25 %-ban megújuló energiákat is hasznosít az épület. Társasházi lakás esetén csak akkor, ha a teljes épület besorolása is eléri ezt az értéket.

- Az épület rendeltetése alapján 2 új kategória került beépítésre: „Kereskedelmi” és „Előadóterem, kiállítóterem”.

- Az energetikai tanúsítványnak tartalmazni kell az épület építési évét, 1 db fotót az épületről és a műemléki védettségről információt.

- Az energiatanúsítvány kiállítása 3 féle módszerrel történhet:

- Teljes épület, számítással

- Épületrész, számítással
- Teljes épület, méréssel

 

- Új követelmény érték szerinti százalékos viszony: