1. Energia audit lényege, szükségszerűsége
Sokan újabb tehernek, pénzkidobásnak tartják a kötelező energia auditot. Sokan kérdezik, miért van rá szükség? Újabb adó, újabb vámszedés?
Nem! Nagyon is szükségszerű tevékenység.
Kötelező négy évenként energia auditot készíteni minden olyan nagy vállalatnák, ahol 250 embernél több dolgozik vagy árbevétele 50 millió eurónál több.
1.1 Egy jó energia audit több száz százalék hasznot jelenthet a nagyvállalatoknak.
A nagyvállalat vezetői csak utólag jönnek rá, hogy egy jó energetikai vizsgálat, javaslat energiatakarékosabb működésre, több pénzt hoz a konyhára, mint bármi más. (Sok esetben az audittal, a működéshez szükséges energiák ésszerűbb hasznosításával a költségeket nagyságrendekkel csökkenteni lehet, ami a vállalat bevételét megsokszorozhatja.
A nagy vállalatok működéséhez általában nagyon sok energiára van szükséges.
Sok energia használat sok CO2 termelést (sok füstöt) jelent, amivel tönkre teszik környezetünket, ami a globális felmelegedéshez, majd az élelmiszer lánc megszakításához vezet.
Jó példa erre Kína. Rendkívül nagy haszonra tesznek szert gyáraik, miközben beborítják füsttel a világot. A Kínában keletkező fűst nem, csak a haszon marad náluk. A tönkretett környezet megmarad nekünk és gyerekeinknek.
1.2 Mit is jelent az élelmiszerlánc megszakadása?
Képzeljük el, hogy leülünk egy étterembe ebédelni, de az étel csak 3-4 nap múlva ér az asztalunkra. (Lássunk egy példát: A költöző madarak már megérkeztek, de a táplálékuk csak egy két héttel, előbb vagy később lesz az időjárás változás miatt fogyasztható. Mi lesz velük? Ez a folyamat azután kihat a későbbiekben mindenre és mindenkire.)
Vagyis gyárainknak, üzemeinknek csak annyi CO2-ot szabad termelniük, amit a föld feldolgozni, regenerálni tud.
Ahhoz, hogy az energia audit szükségszerűségét a nagyvállatoknál belássuk, meg kell ismernünk néhány alapfogalmat:
2. Alapfogalmak:
2.1 Üvegházhatás:
- Az üvegházhatás olyan bolygó hőháztartásában lejátszódó jelenség, amelynek légköre a csillagja fényére átlátszó, de a saját hőmérsékleti sugárzására számára átlátszatlan. Emiatt a bolygó felszínéről a hő nem tud fénysebességgel visszasugározódni az űrbe, hanem jóval lassabb fizikai és meteorológiai folyamatok során távozik. A jelenség szokatlanul magas felszíni és légköri hőmérsékletet okoz.
- Hasonló, de nem azonos folyamat alakul ki üvegházban, amiről a jelenség nevét kapta.
A jelenség leírása:
- A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. Az általa kibocsájtott hőmérsékleti sugárzás, fény hullámhosszának maximuma a látható tartományba esik. Erre a hullámhosszra a Föld légköre gyakorlatilag átlátszó.
- A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely ennek hatására felmelegszik az adott évszaktól, szélességi körtől és még sok egyéb paramétertől függő hőmérsékletre. Azt azonban kijelenthetjük, hogy ez a hőmérséklet jellemzően 60 °C alatt van.
- A Földnek a 60 °C-hoz tartozó saját hőmérsékleti sugárzása a Naphoz képest jóval kisebb energiájú, a hullámhossza a távoli infravörösbe esik. Erre a tartományra nézve a légkör átlátszatlan.
- A légkör átlátszatlansága miatt a hő fénysebességgel kisugározódni nem tud, ehelyett jóval lassabb hőátadási és áramlási folyamatokkal tud csak elindulni az űr felé. Ez a felszín és a légkör melegedését eredményezi.
2.2 Az üvegházhatású gázok
Ahhoz, hogy az előző pontban leírt jelenség lejátszódhasson, a légkörben olyan gázokra van szükség, amelyek a bolygó hőmérsékleti sugárzása számára átlátszatlanok. Az ilyen tulajdonsággal rendelkező gázokat üvegházhatású gázoknak nevezzük. A Föld légkörében a következő természetes eredetű gázok találhatók az általuk kiváltott hatással együtt:[1]
- vízgőz, 36–70%
- szén-dioxid, 9–26%
- metán, 4–9%
- ózon, 3–7%
2.3. CO2 hatása a környezetére:
Co2-öt bocsátanak ki a kéményeken keresztül az épületek, üzemek, amelyek valamilyen szénhidrogén származékot (szenet, gázt, olajat) égetnek el. Szennyezik a levegőt, s minél több van légterünkben, annál nehezebben tudja a napközben felmelegedett föld visszasugározni a hősugarakat a világűrbe, ami eredménye, hogy légterünk (a föld felszíne körül a levegő is) egyre melegebb lesz.
2.4 Golf áramlat:
A Golf- és az észak-atlanti áramlat fő mozgatóereje az úgynevezett észak-atlanti mélyvíz (angol rövidítéssel NADW). Az Északi-tenger hűvös, viszonylag sűrű felszíni vize Grönland és Skandinávia között fokozatosan lesüllyed, majd dél fele áramlik. Ez a folyamatos víz kőrforgása biztosítja az ezzel párhuzamos levegőmozgását is a föld felszíne fölött.
Gondoljunk csak bele, néha annyira fülledt egy-egy városban a levegő, hogy szmog riadót kell elrendelni és alig várjuk, hogy végre fújjon a szél, kifújja a városból az elhasznált levegőt és helyére megint friss levegő kerüljön. Ha a Golf áramlat leállna, életünk veszélybe kerülne.
Fontos tehát mind az északi mind a déli sarkon, ill. az egyenlítőnél fenntartani a hőmérsékletkülönbséget, ami mozgató rugója a Golf áramlatnak.
2.5. A 2015-ös párizsi klíma csúcs eredménye
2015. november 30. és december 11. között Párizsban került megrendezésre az ENSZ 21. Klímakonferenciája (COP21). A 195 országot érintő klímacsúcs célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást és 2°C alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével (a felmelegedés elsődleges oka), valamint kialakítható egy a fosszilis energiahordozóktól (kőolaj, szén, gáz) kevésbé függő társadalom és gazdaság.
A COP21 tagországok elköteleződésének tétje tehát bolygónk jövője. Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-Moon szavaival élve: „Nincs B terv, mert nincs B bolygó!”
3. Kivonat a nagyvállalatok számára kötelező energetikai audit előírásokról
3.1 Források:
2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
26/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról.
3.2 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról (Hatályos: 2016.01.02 )
3.2.1Értelmezőrendelkezések
a. energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;
b. energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;
c. energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;
d. energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy;
e. kis és középvállalkozás: a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben meghatározottak alapján mikro, kis és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;
4. Energia auditálás (VIII. fejezet)
4.1 Az energetikai auditálási kötelezettség
22. § (1) A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás).
(2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.
(3) Ha egy vállalkozás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államon (a továbbiakban: EGTtagállam) kívüli harmadik országban bejegyzett kapcsolódó vállalkozása vagy partnervállalkozása figyelembevételével esik az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá, a kötelező energetikai auditálást az EGTtagállam területén bejegyzett vállalkozások tekintetében kell elvégezni.
(4) Annak a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak, amelynek végső energiafogyasztása nem éri el a nagyvállalat végső energiafogyasztásának 5%át, nem kell az (1) bekezdés szerinti energetikai auditálást lefolytatni vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetni.
19. Az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatás
23. § (1) Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditor, ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét, az energetikai auditáló szervezet köteles az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt módon és adattartalommal adatszolgáltatást teljesíteni.
(2) Ha a kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal
100 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.
20. Az energetikai auditálás ellenőrzése
24. § (1) A Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás teljesítését és az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét.
(2) A Hivatalt az ellenőrzés során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.
(3) Az ellenőrzési eljárásban az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
25. § (1) A Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely:
a) a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, vagy
b) a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét – az audit
Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem teljesíti.
(2) A Hivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a nagyvállalat ellenőrzést megelőző évi, összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a nagyvállalat nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét, továbbá a mulasztás időtartamát.
(3) A bírság ismételten is kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%a, legmagasabb összege tizenötmillió forint lehet.
26. § (1) A Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg a tárgyévet megelőző évben elvégzett kötelező auditok statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában ellenőrzést köteles elvégezni.
(2) A megbízó és az energetikai auditor, valamint az energetikai auditáló szervezet az ellenőrzés során köteles együttműködni az ellenőrzés lefolytatójával.
(3) Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet a feltárt hibák kijavítására, aki köteles a feltárt hibát a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kijavítani.
(4) Szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a Hivatal felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet, hogy a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 3 hónapon belül adjon új, szakszerű és valós szakvéleményt.
(5) A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetet 100 000 forint bírsággal sújtja, ha a) az audit ellenőrzése során együttműködési kötelezettségének – az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem tesz eleget,
b) a feltárt hibát az energetikai auditban a Hivatal felhívására és határidőben nem javítja ki vagy
c) szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a Hivatal felhívására nem ad új, szakszerű és valós szakvéleményt.
(6) Ha az energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 5 éven belül legalább 5 alkalommal szabtak ki bírságot és az újabb ellenőrzés során is bírság kiszabásának lenne helye, a Hivatal a bírság kiszabása helyett megtiltja az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet számára az energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre az érintettet a bírság ötödik alkalommal történő kiszabásakor figyelmeztetni kell.
(7) A feltárt hibák kijavításának elmaradása esetén, valamint szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit készítését követően a Hivatal felhívása ellenére az új, szakszerű és valós szakvélemény adásának elmaradása esetén az energetikai audit érvénytelennek minősül, ennek tényéről a megbízót a Hivatal értesíti. A nagyvállalat az értesítés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül köteles új energetikai auditot beszerezni.
27. § (1) A Hivatal a nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét a megbízó vagy az egyéb érdekelt kezdeményezésére, díjfizetés ellenében ellenőrzi.
(2) A nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit ellenőrzésére a 25. §, a
26. § (1) bekezdése, valamint a 26. § (7) bekezdésében az energetikai audit érvénytelennek minősülését követően fennálló, új energetikai auditra vonatkozó beszerzési kötelezettség kivételével a kötelező energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
21. Az energetikai auditálásra jogosult természetes személyek és szervezetek
28. § (1) Az energetikai auditálási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki
a) büntetlen előéletű,
b) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel, c) rendelkezik legalább 5 év, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlattal,
d) valamely, a 24. alcím szerinti regisztráló szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai
vizsgát teljesítette,
e) az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és f) nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt.
(2) Az energetikai auditori névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az, aki számára a Hivatal a) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 32. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását vagy
b) a 32. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.
29. § (1) Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat,
a) amelynek van az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja, aki a szervezet nevében az energetikai auditálási tevékenységet végzi,
b) amely az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és
c) amely nem áll a (3) bekezdés szerinti tilalom alatt.
(2) Az energetikai auditáló szervezet energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja az energetikai auditálást a saját szakmai felelőssége mellett, az energetikai auditáló szervezet nevében végzi.
(3) A névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az a szervezet, amely számára a Hivatal a) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 33. § (7) bekezdés
b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását, vagy
b) a 33. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.
30. § (1) Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentést a Hivatal felé, a regisztrációs díj egyidejű megfizetésével, valamely energetikai auditorokat regisztráló szervezet útján kell megtenni.
(2) A bejelentéshez csatolni kell az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállását igazoló iratokat.
5. Átmeneti rendelkezések
48. § (1) A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5ig kell elvégeztetnie.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a nagyvállalat 2012. december 4e és 2015. december 5e között az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, az energetikai auditorra vonatkozó követelményeknek – ide nem értve a regisztráló szervezetek által szervezett energetikai auditori szakmai vizsga letételét – megfelelő, de az energetikai auditorok névjegyzékében nem szereplő személlyel végeztetett el energetikai auditálást.
(3) A Hivatal 2016. december 31ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.
|
|
6. Az energia auditra és az energetikai auditorokra vonatkozó részletes szabályok
122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
Hatályos: 2015.09.01
6.1 Az energetikai audit minimális tartalmi követelményei
13. § (1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a – villamos energiára vonatkozó – terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.
(2) Az energetikai auditnak – amennyiben az lehetséges – életciklusköltség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében.
(3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról.
(4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására, b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására, c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, d) a költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló
energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására.
(5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyságjavítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia, és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt.
(6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia
intézkedéseket: a) beruházást nem igénylő (egyszerű), b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális), c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).
(7) Az energetikai audit kiterjedhet a) az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire, b) a támogatási és finanszírozási programokra, valamint c) egy már meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési rendszerhez való csatlakozás
lehetőségére vonatkozó tájékoztatásra.
6.2 Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának egyes szabályai
14. § (1) Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az
energetikai auditáló szervezet felelős a) az általa készített audit szakszerűségéért, költséghatékonyságáért és b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért.
(2) Az energetikai auditornak, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetnek az energetikai audit aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megbízónak át kell adnia.
(3) Az átadott energetikai audit nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárja, hogy az auditot a megbízó bármely energiahatékonysági szolgáltatónak átadja.
(4) Az energetikai auditor, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet is köteles az energetikai auditot, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrizni.
15. § Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet köteles az energetikai auditálást piacsemlegesen lefolytatni.
16. § (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az energetikai auditálás lefolytatásához közreműködőt vehet igénybe.
(2) Az energetikai auditort, az energetikai auditáló szervezet tagját, alkalmazottját és vele bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt, valamint az energetikai auditálásban közreműködőt az energetikai auditálás során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak a Hivatal, továbbá törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthatnak tájékoztatást.
17. § (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az általa közvetlenül végzett tevékenység tekintetében energetikai auditálást nem végezhet.
(2) Az energetikai auditor annál a szervezetnél, amelynek alkalmazottja, csak abban az esetben végezhet energetikai auditálást, ha az energetikai auditálásra vonatkozó szakmai tevékenysége tekintetében közvetlenül a szervezet vezetésének van alárendelve. A szervezet vezetője ebben az esetben sem adhat az energetikai auditor számára az auditálás eredményét befolyásoló utasítást, és az auditálás eredménye miatt az energetikai auditort hátrány nem érheti.
6.3 Az energetikai auditálás ellenőrzése
18. § (1) Az energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet köteles a vizsgálatra kiválasztott energetikai auditot és a kapcsolódó dokumentációt átadni a Hivatalnak. Ha az energetikai auditot és a kapcsolódó dokumentációt az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet nem adja át, az a megbízótól is bekérhető.
(2) Az energetikai audit ellenőrzéséről a megbízót és az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetet írásban értesíteni kell.
(3) A Hivatal nyilatkozattételre hívja fel azokat a nagyvállalatokat, amelyekről az adott évben elvégzett energetikai auditálásra vonatkozó, valamint az energetikai auditálási kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó adatok ismeretében megállapítható, hogy kötelezettségük ellenére nem folytattak le energetikai auditálást.
(4) Ha a nagyvállalat a Hivatal megkeresésében meghatározott határidőn belül nem igazolja az energetikai auditálás lefolytatását, vagy a kötelezettség alóli mentesülését, a Hivatal 90 napos határidőt biztosít az energetikai auditálás lefolytatására.
19. § (1) Az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésében nem vehet részt az, a) aki az ellenőrzött energetikai audit elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai auditorként járt el,
b) aki az energetikai auditot elkészítő energetikai auditáló szervezet tagja vagy alkalmazottja,
c) akinek az a) vagy b) pont szerinti személy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli
hozzátartozója.
(2) Az energetikai audit ellenőrzése során a) az energetikai audit megállapításai, számítási részeredményei és a végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága, valamint
b) a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége kerül ellenőrzésre.
(3) A Hivatal az energetikai audit alapadatait szükség szerinti helyszíni ellenőrzés során azonosítja be.
(4) A Hivatal vagy annak alkalmazottja nem végezhet energetikai auditálási tevékenységet.
13. Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés és a névjegyzék vezetése
20. § (1) A regisztráló szervezet a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet bejelentése megfelele az energiahatékonyságról szóló törvényben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
(2) A regisztráló szervezet a bejelentés megérkezésétől számított 5 munkanapon belül
a) – ha a bejelentés megfelel az előírt követelményeknek – a névjegyzékben feltüntetendő adatok megjelölésével megkeresi a Hivatalt az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet névjegyzékbe vétele érdekében,
b) – ha a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek – tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés hiányairól, a hiányos bejelentés jogkövetkezményeiről, valamint a tevékenység bejelentés nélkül történő folytatásának jogkövetkezményeiről. Ha a kérelmező a biztosított határidő alatt nem pótolja a hiányokat, a regisztráló szervezet csak a bejelentő kifejezett kérésére továbbítja a bejelentést a Hivatalnak.
(3) A Hivatal eljárásában a regisztráló szervezet (2) bekezdés szerinti megkeresése minősül az ügyfél bejelentésének, melynek beérkezésétől számított 3 munkanapon belül névjegyzékbe veszi a Hivatal a bejelentőt – ha a névjegyzékbe vételi feltételeknek megfelel –, és e tényről igazolás megküldésével értesíti a regisztráló szervezetet és a bejelentőt. A Hivatal a bejelentő számára a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.
(4) Ha a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek, a Hivatal a bejelentés hiányainak megjelölése mellett 5 munkanapon belül figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélkül történő folytatásának jogkövetkezményeire, valamint a névjegyzékbe vételt határozattal megtagadja.
21. § (1) Az energetikai auditor bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditor a) névjegyzékben feltüntetendő adatait, b) a szakképzettséget igazoló oklevelének hiteles másolatát, c) szakmai gyakorlatának igazolását,
d) – ha más regisztráló szervezet által szervezett szakmai vizsgát teljesített – a szakmai vizsga
sikeres teljesítéséről szóló igazolását, e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről, f) erkölcsi bizonyítványát, valamint g) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek
teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(2) Az energetikai auditáló szervezet bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditáló
szervezet a) névjegyzékben feltüntetendő adatait, b) energetikai auditor tagjának vagy alkalmazottjának nevét, névjegyzéki jelölését, c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről, d) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek
teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(3) A bejelentés – személyesen eljárva vagy képviselő útján – előterjeszthető a) papír alapon (a regisztráló szervezetnél történő leadással vagy postai úton megküldve), vagy b) elektronikus úton.
(4) A bejelentéshez csatolt eredeti iratot a regisztráló szervezet köteles visszaszolgáltatni a benyújtónak.
(5) Ha a bejelentés melléklete az eredeti dokumentum másolata, annak az eredeti irattal való megegyezéséről a benyújtáskor az eredeti dokumentum egyidejű bemutatásával a regisztráló szervezet jegyzőkönyvet vesz fel, amely az eljárásban – közjegyző vagy az iratot eredetileg kiállító szerv, szervezet, oktatási intézmény hitelesítése helyett – elfogadható hiteles másolat helyett.
(6) A regisztráló szervezet kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is.
(7) A regisztráló szervezet – a névjegyzékbe való bejegyzés érdekében – az adatváltozás bejelentésétől számított 3 munkanapon belül tájékoztatja a Hivatalt a megváltozott adatokról. A Hivatal a megkeresés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül átvezeti a módosítást a névjegyzékben, amelyről határozat megküldésével értesíti a regisztráló szervezetet és az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezetet.
(8) A regisztráló szervezet 3 munkanapon belül tájékoztatja a Hivatalt, ha az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a névjegyzékben nyilvántartott adat változását vagy a regisztrációs díj megfizetését a regisztráló szervezet figyelmeztetése ellenére sem teljesítette.
(9) Az energetikai auditornak és az energetikai auditáló szervezetnek a tevékenység megszüntetését a regisztráló szervezeten keresztül kell bejelentenie a Hivatalnak. E bejelentéssel kapcsolatos ügyintézésre az (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
6.4 Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szakmai követelményei
22. § (1) Energetikai auditor a) műszaki képzési területi besorolású mesterképzési szakon mesterfokozatot szerzett, b) mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mesterképzési szakon mesterfokozatot
szerzett, c) agrármérnöki mesterképzési szakon mesterfokozatot szerzett, vagy d) az előzőekkel egyenértékű szakképzettséggel rendelkező
személy lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyenértékűség, továbbá a külföldi oktatási intézményekben szerzett
szakképzettség egyenértékűségének megítélésére a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló kormányrendeletben megjelölt szervezetek véleményét kell kikérni.
23. § (1) A szakmai gyakorlat igazolásaként a bejelentést megelőző tíz éven belül végzett tevékenység igazolására kiállított közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói igazolás, munkavégzésre irányuló szerződés, megbízási szerződés vagy megbízó szervezet általi igazolás), amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a folytatott tevékenység leírását.
(2) Szakmai gyakorlati időként elismerhető az energiagazdálkodással vagy energiatermeléssel
kapcsolatos a) munkajogviszony, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői jogviszony, b) középés felsőoktatásban folytatott oktatói tevékenység, c) tervezői, tanácsadói vagy szakértői tevékenység.
6.5 Az energetikai auditorokat regisztráló szervezetek
24. § A regisztráló szervezetnek olyan működési és eljárási szabályzattal kell rendelkeznie, amely a) tartalmazza az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek regisztrálásával
kapcsolatos eljárási szabályokat, b) tartalmazza a Hivatallal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, c) biztosítja a regisztrálással kapcsolatos tevékenységnek az egyéb tevékenységektől való
elkülönítését.
25. § A regisztráló szervezetnek rendelkeznie kell az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek regisztrálásával kapcsolatos feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzettel és felszereltséggel.
26. § (1) A regisztráló szervezeti tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a regisztráló szervezetek nyilvántartásában feltüntetendő adatokat, a kérelemhez mellékelni kell a működési és eljárási szabályzatot, a szakmai vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről, valamint a felkészítő tanfolyam tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzatot és nyilatkozatot a regisztrálással kapcsolatos feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzet és felszereltség rendelkezésre állásáról.
(2) Az engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 1 hónap.
16. Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás
27. § (1) EGT tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységére vonatkozó bejelentésének – magyar nyelvű fordításban – tartalmaznia kell
a) a 21. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, b) a szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, c) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlatnak megfelelő gyakorlat igazolását, d) a büntetlen előélet igazolását, e) igazolást arról, hogy az energetikai auditor az energetikai auditálási tevékenység folytatása
céljából jogszerűen letelepedett valamely EGT tagállamban, f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva az energetikai auditálási tevékenység gyakorlásától,
g) nyilatkozatot arról, hogy a tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás keretében kívánja folytatni és arról – az időtartam megjelölésével –, ha a bejelentését öt évnél rövidebb időtartamra kívánja megtenni.
(2) Az energetikai auditáló szervezet bejelentésének – magyar nyelvű fordításban – tartalmaznia kell
a) az (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti nyilatkozatokat és iratokat, valamint
b) a nevében eljáró auditálást végző személy (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatainak
igazolását vagy a névjegyzékben szereplő energetikai auditor névjegyzéki megjelölését.
6.6 Adatszolgáltatás, jelentés
26/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról
Hatályos: 2015.06.07
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 45. § c)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Kormány tagjainak feladatés hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1 § E rendelet hatálya a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), a regisztráló szervezetekre, valamint az energetikai auditorokra és az energetikai auditáló szervezetekre terjed ki.
2 § (1) Az energetikai auditról az energetikai auditor, vagy energetikai auditáló szervezet által lefolytatott energetikai auditálás esetében az energetikai auditáló szervezet a Hivatal által üzemeltetett internetes felületen keresztül nyújt adatszolgáltatást a Hivatal számára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) az energetikai auditálást lefolytató energetikai auditor nevét, az energetikai audit
azonosítószámát, elkészültének időpontját;
b) annak megjelölését, hogy az energetikai audit
ba) háztartásról,
bb) kis és középvállalkozásról,
bc) nagyvállalatról,
bd) közcélú intézményről, létesítményről, be) önkormányzatról
bf) településről vagy
bg) egyéb energiarendszerről készült;
c) annak megjelölését, hogy az energetikai audit mely műszaki rendszerre vonatkozik; d) kötelező energetikai auditálás esetén a megbízó cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
valamint azon vállalkozás cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, amelyre az energetikai audit kiterjed;
e) az energetikai auditban meghatározott potenciális energiamegtakarításnak az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott beavatkozási módok szerinti mértékét; valamint
f) korábbi energetikai auditálás lefolytatása esetén a korábbi auditálást követően megvalósult intézkedésekből származó megtakarítás mértékét, a korábbi auditálást lefolytató energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet által lefolytatott energetikai auditálás esetében az energetikai auditáló szervezet nevét és a korábbi audit azonosítószámát.
7. Az energiaaudit folyamatának elemei
7.1 Előzetes kapcsolatfelvétel
Az energiaauditornak azonosítania kell az összes résztvevőt/ szervezetet és szerepüket az épület birtoklásában, igazgatásában, használatában, üzemeltetésében és karbantartásában, valamint egyéni befolyásukat és érdekeltségüket az energiafelhasználás és –fogyasztás tekintetében.
MEGJEGYZÉS: Lásd a B tájékoztató mellékletben: Példák az épület- energiaaudit résztvevőire.
Az audit területét közös megegyezéssel célszerű úgy meghatározni, hogy lefedje a rendszerek épületen belüli műszaki kölcsönhatását és a rendszerek kölcsönhatását az épülettel. Egyes szektorok mások kizárásával való optimalizálása félrevezető eredményekhez vezethet.
Az energiaaudit közösen elfogadott céljai tartalmazhatják:
a) az energiafogyasztás és -költségek csökkentését;
b) a környezeti hatás csökkenteset;
c) a jogszabályi vagy önkéntes kötelezettségeknek való megfelelést.
Az energiaaudit területe es határai je101jek ki, hogy mire terjednek ki, a következők tekintetében:
a) mely épületek az épületek vagy épületrészek listajar61;
b) mely energiaszolgáltatások;
c) mely épülettechnikai rendszerek;
d) mely épületen kívüli területek es rendszerek;
e) mely energiateljesítmény-jelzőszámokat lehet megfelelőként alkalmazni az audithoz.
Meg kell egyezni az alaposság mértékében, figyelembe véve, hogy az kihat:
a) a helyszínen eltöltendő időre;
b) a minták kiválasztására;
c) a modellezés szintjére;
d) a mérésre vonatkozó követelményekre;
e) a fogyasztásmérés szintjére, beleértve az alméréseket;
f) az energiahatékonyság-növelési lehetőségek meghatározásának szintjére;
g) a szükséges auditori készségekre.
7.2.Inditómegbeszélés
Az energiaauditornak az indító megbeszélés során meg kell egyeznie a szervezettel:
a) a helyszíni látogatások időzítéséről, például, hogy ezek a rendes munkaidőben vagy azon kívül történjenek-e;
b) a lakók, benntartózkodók közreműködésének szintjéről;
c) a korlátozott megközelítésű területekről;
d) a lehetséges egészségügyi veszélyforrásokról es kockázatokró1.
Az energiaauditornak, ahol rendelkezésre áll, a szervezettőI meg kell kapnia:
a) a beltéri környezeti viszonyok (mint a hőmérsékletek, légáramlások, megvilágítások, zaj) beállítási értékeit és üzemelési határait, valamint azok évszak szerinti változásait.
b) az épületen belüli különféle tevékenységi körök birtokbavételi mintáit;
c) a benntartózkodók vagy más résztvevők megjegyzéseit az épület működési teljesítményéről és az épületszolgáltatás szintjéről;
d) az épületre készült energiatanúsítványokat;
e) az épületben tartózkodók bevonásával megvalósult-e már bármilyen energiatudatossági vagy motivációs program.
7.3. Adatgyűjtés
7.3.1. Általános előírások
Az adatgyűjtésnek meg kell felelnie az energiaaudit területének.
7.3.2. Információkérés
Az energiaauditornak a szervezettel, az energiaaudit területének megfelelően, a következő adatokat kell összegyűjtenie:
a) jelenlegi es lehetséges energiahordozók;
b) energiához kapcsolódó adatok:
1) szolgáltatott, termelt es exportalt energia, minden egyes energiahordoz6ra vonatkozóan [például ahol a termelt energiát helyben használjak fel vagy exportaljak, azonosítani kell a kapcsolt hő- es villamosenergia-termelőegység (CHP) vagy a napelemes rendszerek energiaáramait];
2) bármely fogyasztasmerő- vagy számlálóműszer (például hőmennyiségmérő, HM V-mérő, tüzelőanyag-mennyiségmérő, illetve áramszámláló) energiafogyasztási adatai (vagy leolvasások a leolvasások idejével es dátumával);
3) egyedi fogyasztásmérők adatai, ha rendelkezésre állnak;
4) rövid (például óránkénti) időszakra vonatkozó energiafogyasztási terhelési görbe, ha rendelkezésre áll;
5) kapcsolódó lényeges merési eredmények;
Az adatok gyakorisága célszerűen legyen összhangban az energiaaudit területével es elvárt alaposságával. Az épületek energiaauditja során jellemzően havonkénti adatokkal foglalkoznak.
Az energiával összefüggő adatokat épületenként es, ha ez rendelkezésre áll, szabalyoz6 rendszerenként célszerű rögzíteni.
c) az energiafogyasztásra ható módosító tényezők:
1) a helyi épületautomatikai es szabályozó rendszerből (BACS = Building Automation and Control System) származó éghajlati adatok (például hőmérséklet, hőfokhid, páratartalom, fényviszonyok), ha rendelkezésre állnak;
2) birtokbavételi minták;
Az energiafogyasztást módosító tényezők számszerűsítéséhez szükséges információkat (például birtokbavételi idők, órai hőfokhíd stb.) az épület szabalyozó rendszerével célszerű rögzíttetni, ha ez rendelkezésre áll.
d) információk az elmúlt 3 év vagy annak az időszaknak a fontos változásairól, amelyre vonatkozóan üzemelési adatok állnak rendelkezésre, a következők tekintetében:
1) az épület fizikai formája;
2) a terek — méretekben es/vagy használatban;
3) az épület határoló szerkezetei (ablakok korszerűsítése, hozzáadott hőszigetelés stb.);
4) az épülettechnikai rendszerek es az altaluk ellátott területek;
5) a bérlői megállapodások;
6) a terek foglaltsága (különböző birtokbavételi idők, nyújtott beosztások es belső terhelések);
7) beállítási értékek es a benntartózkodok viselkedésmódja,
e) helyi/nemzeti teljesitmény-jelzőszámokhoz adaptált felhasznalandó értékek (ha lényeges);
1) alapterület;
2) az épület belső térfogata;
3) egyebek;
f )meglévő tervek, üzemelési és karbantartási dokumentumok és információk , úgymint :
1 megvalósulási tervek;
2 olyan külső tényezők, amelyek befolyásolhatják az épület energiateljesítményét (például környező fák vagy épületek által okozott árnyékolás)
3 a nyújtott épületszolgáltatás feltüntetése (például mely tereket vagy zónákat fűtik, hűtik, szellőztetik) az épület alaprajzán;
4 épülettechnikai rendszerek kapcsolási vázlata, jelezve a rendszerzónákat, ha vannak ilyenek;
5 szabályozási diagramok és beállítások
6 a készülékek és alkatrészek adatai és osztályba sorolásuk;
g) az épület információs modellje (BIM) és/ vagy az épület tervezési modellje, ha rendelkezésre áll;
h) energiafelhasználó berendezések az elfoglalt terekben és más belső terhelések.
7.3.3. A rendelkezésre álló adatok átvizsgálása
Az energiaauditornak át kell vizsgálnia a szervezet által összegyűjtött és átadott információkat.
Az energiaauditornak át kell vizsgálnia az energiaaudit területét és határait, ha azt megfelelőnek ítélte, amikor a kezdeti információkat átvette.
Az energiaauditornak meg kell ítélnie, hogy a szervezet által átadott információk alapján az energiaaudit- eljárás lefolytatható-e és az egyeztetett célok elérhetőek-e, vagy sem.
Hiányzó adatok esetén az ügyfélnek lehetősége van pótolni azokat vagy elfogadja, hogy az auditornak feltételezésekkel kell élnie (amelyeket világosan részleteznie kell).
Az energiaauditornak a gyakorlata és kompetenciája alapján a helyszíni ellenőrzésre ki kell választania az energia felhasználó rendszereket és tételeket, az energiaaudit céljának, területének és alaposságának megfelelően.
7.3.4. Előzetes adatelemzés
Az energiaauditornak az összegyűjtött adatokat elemeznie kell:
a) az auditált létesítmény energiamérlegének energiaadatokon alapuló előzetes elemzésének megkezdéséhez
b) a lényeges módosító tényezők megállapításához
c) a lényeges energiateljesítmény- jelzőszámok megállapításához
d) az energiafogyasztás eloszlásának (a fogyasztás csoportokra bontásának) kiértékeléséhez, ha lehetséges, a rendelkezésre álló mért adatoktól függően
e) ha elegendő információ áll rendelkezésre, akkor az energia kezdeti összehasonlítási szintjének (energia- alapállapotnak) a megállapításához, amelyet az energiamegtakarító beavatkozások hatásának számszerűsítéséhez használ fel
f) a további adatgyűjtés és a helyszíni tevékenységek során elvégzendő mérések megtervezéséhez.
Az energiaauditornak az energiahatékonyságot növelő lehetőségekről célszerű előzetes listát késztenie.
7.4. Helyszíni tevékenység
7.4.1. A helyszíni tevékenység célja
Az energiaauditornak meg kell vizsgálnia az audit területén belül az auditált objektumo(ka)t.Az energiaauditornak:
a) meg kell vizsgálnia a helyszínt a megkapott adatok szerint;
b) ki kell értékelnie minden lényeges épületszolgáltatást, a tényleges és jövőbeni szolgáltatási szinten ( például hőmérséklet, páratartalom, megvilágítási szint stb.)
c) ellenőriznie kell, hogy a műszaki rendszerek megfelelnek-e a szándékolt célnak, például tudják-e teljesíteni a kívánt szolgáltatási szintet
d) ki kell értékelnie a műszaki rendszerek teljesítményét, számításba véve a termelő, a tároló, az elosztó és a kibocsátó rendszert és a szabályozást
e) meg kell értenie a műszaki rendszerekben történő – évszaktól függő- változások indítékait
f) fel kell kutatnia az energiahatékonyságot növelő lehetőségeket és a vonatkozó kényszerítő okokat és korlátozásokat
. MEGJEGYZÉS: Lásd a D tájékoztató mellékletben: Ellenőrző lista az épületek energiaauditjának helyszíni tevékenységeihez.
7.4.2. A helyszíni tevékenység levezetése
Az energiaaudit helyszíni tevékenységeinek levezetését az EN 16247-1 szabvány 5,4,2. Szakasza határozza meg.
7.4.3. Helyszíni bejárások
A helyszíni bejárásokat az EN 16247-1 szabvány 5.4.2. szakasza határozza meg.
Az energiaauditornak a szervezetet fel kell kérnie, hogy :
a) tegye lehetővé, (csak leolvasásra) a hozzáférést az épületautomatikai és –szabályozó rendszeréhez )BACS) és elektronikus adatforrásaihoz
b) nyújtson felhatalmazott segítséget bármilyen, az energiaaudithoz szükséges vizsgálathoz vagy működtetéshez, például rendszerek és berendezések be- és kikapcsolásához
c) tegye lehetővé a hozzáférést az épület azon részeihez, amelyek lényegesek az energiaudit levezetéséhez
7.5. Elemzés
7.5.1. Általános előírások
Az épület energiaauditjában az auditornak az audit területének és céljának megfelelően kell elemeznie az energiamegtakarítási lehetőséget.
Az elemzésnek legalább a következőket kell közölnie:
a) mindegyik épületszolgáltatásra a tényleges és a megfelelő szintű szolgáltatás összehasonlítását ( mint például a beltéri környezeti kritériumok stb.). A szolgáltatás szintjét (például hőmérséklet, levegőminőség, megvilágítás) semmilyen javasolt energiamegtakarítási intézkedés nem veszélyeztetheti. Ennek ellenére a jogszabályi megfelelőség megváltoztathatja a szolgáltatás szintjét, ha erről megegyezés születik az ügyféllel ( például a beltéri hőmérséklet megváltoztatása a fűtési vagy hűtési igény csökkentésére)
b) a műszaki rendszerek tényleges teljesítményének kiértékelését egy alkalmas összehasonlítási szinthez képest
c) az épület határoló szerkezetei teljesítményének kiértékelését MEGJEGYZÉS: A hőszigetelés szintje, hőhidak, légtömörség stb.
d) az egész épület energiateljesítményének kiértékelését, figyelembe véve a lehetséges kölcsönhatást a műszaki rendszerek és az épület határoló szerkezetei között.
A fejlesztések mérlegelésekoraz energiaauditornak:
a) át kell gondolnia kölcsönhatást az épülettechnikai rendszerek és az épület határoló szerkezetei, a külső környezet és az épületben folyó tevékenységek között. Az EN 15603:2008 szerint lehet ezt a kölcsönhatást számszerűsíteni.
b) Figyelembe kell vennie az összes szolgáltatott energia összes lehetséges hatását a különböző időszakokban ( például foglalt, nem foglalt) és a különböző évszakokban, amelyek ellentétes hatású helyzetekhez vezethetnek az energiamegtakarítás tekintetében. (Például a világítás korszerűsítése csökkentheti a belső hőnyereséget, ezzel növeli a fűtési terhelést és csökkenti a hűtési terhelést)
c) Ki kell értékelni, hogy az energiamegtakarítási beavatkozásoknak milyen lehetséges hatásuk lesz az energiateljesítmény tanúsítási osztályba sorolására.
Célszerű, hogy az energiaauditnak része legyen az energiaellátási szerződések és a műszaki berendezések felülvizsgálatára és karbantartására vonatkozó követelményének átvizsgálása, azoknak az energiahatékonyságra és költségekre gyakorolt hatása szempontjából.
7.5.2. Energialebontás
Az energiaauditor részletezi:
a) A szolgáltatott energia lebontását energiahordozóként azonos mennyiségben, a fogyasztás, a költségek és a kibocsátások tekintetében (például tortadiagramokban)
b) Az energia- végfelhasználás lebontását a szolgáltatásonként és egyéb felhasználásonként abszolút vagy fajlagos számokban, azonos mértékegységekben (például tortadiagramokban)
c) Ha használnánk ilyet, a beépített helyi energiatermelés leltárját és a harmadik feleknek exportált energiát, abszolút számokban
Az energialebontásnak be kell mutatnia a beadott és felhasznált energiát. Ezen kívül tisztáznia kell, hogy mely energiafolyamatok alapulnak méréseken és melyek becsléseken/ számításokon.
1. MEGJEGYZÉS: Lásd az E tájékoztató mellékletben: Példák épületek energiafelhasználásának elemzésére.
2. MEGJEGYZÉS: LÁsd az F tájékoztató mellékletben: Példák épületek energiaauditjának elemzési listáira.
7.5.3. Energiateljesítmény- jelzőszámok
Az elemzésnek tartalmaznia kell az energiateljesítmény- jelzőszámok (fajlagos energiafelhasználás) vagy az épületre jellemző alapállapot kiszámítását, ahogy az megfelelő. Az energiaauditornak és a szervezetnek meg kell egyeznie az energiateljesítményre alkalmazandó mértékrendszerről/ mérőszámokról.
MEGJEGYZÉS: Lásd a G tájékoztató mellékletet: Példák az épületek energiateljesítményének jelzőszámaira
7.5.4. Az energiahatékonyság fejlesztési lehetőségei
Az energiaauditornak a következők alapján kell meghatároznia az energiahatékonyságot növelő lehetőségeket:
a) saját szakértelme
b) teljesítményértékelésekkel (Benchmark) való összehasonlítás, ha azok felhasználhatók
MEGJEGYZÉS: Ez adhatja az első jelzést az energiahatékonyság fejlesztési lehetőségeiről, de még nem nyújt részleteket.
c) Az épület és a műszaki rendszerek kora, állapota, az üzemelés és a karbantartás módja
d) A meglévő rendszerek és berendezések technológiája, összehasonlítva a létező legjobb technológiával
e) A legjobb gyakorlatok
1. MEGJEGYZÉS: Lásd a H tájékoztató
Energia audit
mellékletben: Példák az épületek energiahatékonysági fejlesztési lehetőségeire.
2. MEGJEGYZÉS: Lásd a I tájékoztató mellékletben: Példák az épületek energiaauditja során használt elemzésekre és megtakarítási számításokra.
7.6. Jelentés
7.6.1. Általános előírások
A jelentés formáját úgy kell megválasztani, hogy az mind a műszaki munkatársaknak, mind a döntéshozóknak hasznosítható legyen.
Az energiamegtakarítási beavatkozásokat a következő kategóriák szerint célszerű jelenteni:
a) nagy költségű intézkedések (utólagos hőszigetelés épülettechnikai berendezések stb.)
b) kis költségű intézkedések (üzemelési mód megváltoztatása, ellátási veszteségek csökkentése stb.)
c) a végfelhasználók képzése és tudatosítása (képzés és motiváció, valamint a viselkedés megváltoztatása)
d) a komfortkövetelmények átvizsgálása egészségügyi és közérzeti szempontból (a hőmérséklet és a páratartalom szintje, helyiségnagyság stb.)
7.6.2. A jelentés tartalma
MEGJEGYZÉS: Lásd a J tájékoztató mellékletet: Példák az energiaaudit- jelentésre épületek esetén.
A jelentésnek jövőbeni intézkedésekre és igazolási módszerekre vonatkozó ajánlásokat is célszerű tartalmaznia.
7.7 Zárómegbeszélés
A zárómegbeszélés követelményeit az EN 16247-1 szabvány 5.7. szakasza határozza meg.
2016 április 08
Dr. Léderer András egyetemi docens
energia auditor, igazságügyi szakértő
