Kiválóak hazánk adottságai

Iklódbördőce - Izland után Magyarországon a legkedvezőbbek Európában a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei - állítja dr. Léderer András címzetes egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, aki a közelmúltban tartott előadást a zalai községben.

Interjú Dr. Léderer Andrással az alternatív energiahasznosításról, geotermikus energiákról

Dr. Léderer András annak kapcsán beszélt a geotermikus energia hozzáférhetőségéről, hogy a településen a MOL Nyrt. megkezdte hazánk első geotermikus erőműve létesítésének előkészületeit. A szakember a lapunknak adott interjúban egyebek mellett a lakossági hasznosítás lehetőségeiről is beszélt.

- Magyarországon kiváló lehetőségei vannak a geotermikus energia hasznosításának - mondta dr. Léderer András. - Közismert, hogy az ország területén 350 darab kihasználatlan, ledugózott kút van, melyek mindegyike nagyon jó paraméterekkel rendelkezik. Ezek közül az iklódbördőcei talán a legreménytelibb, ismereteim szerint ugyanis az itteni kút a próbaüzem során óránként ezer köbméter 130 fokos vizet produkált. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezzel az egy szem kúttal az egész környék energiaellátását biztosítani lehet, mellette pedig másodlagos hasznosításként a lakóépületek, az üvegházak fűtése is megoldhatóvá válik, de a hulladékhő további felhasználása révén alkalmas lehet akár uszodák vízigényének kielégítésére is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense összehasonlító adatokat is említett. Mint mondotta, az a kút, amely Bükfürdőből aranybányát csinált, mindössze 54 fokos vizet hoz a felszínre, s hozama is nagyságrendekkel kisebb. A szakembereknek az lesz a feladata, hogy kidolgozzák, miként lehet ezt a 130 fokos vizet hasznosítani.

- Erre nagyszerű példák találhatóak Izlandon és Ausztráliában - folytatta dr. Léderer András. - Energetikusként úgy vélem, a geotermikus energia értékesebb, mint az arany, csak tudnunk kell bánni vele. A földhő létjogosultsága egyre nagyobb a gazdaságban, ez többek között annak is köszönhető, hogy a gázár mára elérte a holtpontját, azaz gazdaságilag lassan már nem térül meg a gázfűtés. Különösen igaz ez ott, ahol a fűtés mellett nyáron hűtésre is szükség van. A geotermikus energia hasznosításában tehát óriási lehetőségek vannak. A beruházás költsége ma nagyjából ugyanannyi, mint a hagyományos fűtő- és hűtőrendszereké, ám az üzemeltetés nagyságrendekkel kevesebbe kerül. Vegyünk alapul egy 2.500 négyzetméteres épületet, hiszen erre végeztünk konkrét gazdasági számításokat. A geotermikus energia hasznosítása révén a fűtés költsége alig 30-40 százalékát teszi ki a gázzal történő fűtésnek, a hűtési költség pedig egy huszada a hagyományosénak. A hűtés során ugyanis semmi mást nem kell tenni, mint a talajban lévő 14-15 fokos vizet egy szivattyúval forgatni. Ennek energiaigénye mindössze 60-70 watt.

Az egyetemi docens szerint az alternatív energiahasznosítás Európában öt éven belül elsöpri a gázkazánokat. A geotermikus energia mellett a csúcstechnológiát az akár az épületen kívül is elhelyezhető levegőkazánok jelentik majd, melyet német, svájci, dán és svéd tudósok közösen dolgoztak ki. A geotermikus energia hasznosítása ma a legtöbb ember számára még csupán a melegvíz-előállítást jelenti, holott ennél sokkal összetettebb kérdésről van szó. A szakember a földhő energiáját egy óriási motorhoz hasonlította, amely jelenleg szinte kihasználatlanul üzemel. Az elkövetkezendő időszakban az emberiség egyik legfontosabb feladata ennek az óriási energiamennyiségnek értelmes célokra történő hasznosítása lesz. Az alternatív energia a kontinensen öt éven belül elsöpri a gázkazánokat

 

Forrás: zalaihirlap.hu

 

vissza a főoldalra a Kiválóak hazánk adottságai aloldalról