Nagykaposi görög katolikus templom, ahol már szintén levegőkazán fűt.

A nagykaposi görög katolikus templomba, szlovák nevén városunk Veľké Kapušany, mindenkit nagy szeretettel hívok. 
Nem csak azokat, akik arra lesznek kíváncsiak, hogy hogyan fűtünk itt a levegőből, hanem azokat is akik beakarnak jönni egy újépítésű templomba, szét akarnak nézni.

A nagykaposi görög katolikus templom a magyar határtól nincs is olyan távol. Fél órás útra van Kisvárdától. Szintén félórás útra van Sátoraljaújhelytől. A nagykaposi görög katolikus templomot ez év október 19-én szentelték fel. Sokan eljöttem már a templomszentelésre is Magyarországról, főleg Nyíregyházáról és környékéről. Azért, hogy megnézzék ezt a templomot. De nem úgy nézték meg ezt a templomot, hogy Mi szegények, szlovák görög katolikusak, magyar ajkú Szlovákiában élő görög katolikusak hogyan építettük fel. Talán nem is arra voltak kíváncsiak, hogy milyenek itt a falak, vagy mivel van a padló lerakva. Hanem azért jöttek, hogy együtt tudjanak velünk imádkozni, részt vegyenek a Mi közösségünkben.
Sajátjuknak érezték ezt az ünnepet, bár voltak Nyíregyházáról, vagy esetleg más magyarországi településekről, mindenki úgy érezte, hogy ez a saját ünnepe.

Mellettünk van Boldog Gojdics Pálnak az ereklyéje. Egy olyan görög katolikus püspöknek van itt az ereklyéje, akik sajátjuknak tartanak a ruszinok, sajátjuknak tartanak a szlovákok, és Mi magyarok is sajátunknak tartjuk. Azért, mert ez a görög katolikus püspök beszélt ruszinul, beszélt magyarul, beszélt szlovákul. Nem tett különbséget az emberek között nemzetiségük szerint. Számunkra talán ez a legfontosabb, hogy itt ebben a templomban az emberek megnyugvást leljenek, elfogadást, és szeretetet.

Miért is lehet ünnep egy görög katolikus templomépítés és templomszentelés?

Ünnep azért, mert elsősorban ünnepeljük azokat az embereket és hálát adunk azoknak az embereknek, akik úgy gondolták fontos, hogy templom épüljön egy ilyen városban.

Nagykapos, ha megnézzük, akkor nem egy szép város. Csúnya betonépületekből álló, rendszertelen architektúrájú város és már évek óta azon törik a fejüket a város nagyjai és okosai, hogyan lehetne itt valami szépet, valami harmonikust alkotni. Ez a templom a város központjában van. Mondhatnám az is, hogy nagy kihívás volt a görög katolikusok számára ide templomot építeni. Kíváncsiskodtak az emberek, hogyan fogunk megküzdeni ezzel a feladattal.

Én egy éve vagyok itt görög katolikus pap, és amikor ide érkeztem ez a templom már 80 %-ban állt. Pontosan arról kellette elgondolkodnunk, hogy milyen legyen a fűtés rendszere, mivel burkoljuk ezt a templomot, és hát persze arról is el kellett gondolkodnunk, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni majd a jövőben.

Főleg itt a fűtésre és a világításra gondolok. Miközben az Energiacsodák, csodálatos energiák kiadvány olvastam, elgondolkodtam azon, hogy van-e valahol már itt a környezetünkben erre az alternatív fűtés módszerre valamilyen élő példa. És megkérdezzem, valójában megéri-e számunkra, hogy Mi valami ilyenben gondolkozzunk. Így eljutottam egy görög katolikus pap kollégámhoz, akinek már szintén több éve nagyon jó tapasztalata van, ezzel az energiafűtéssel. És az Ő tízéves tapasztalata azt bizonyítja, hogy mindenképpen kifizetődő is, és mindenképpen nagyon alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy templomot is ki tudjon fűteni.

Számomra nyilvánvaló volt, hogy az alternatív energiaforrások a jövő energia forrásai. Elgondolkodtam azon, mi lenne, hogy itt Nagykaposon is hőszivattyú, vagy netán napkollektor, vagy más alternatív energiaforrás adná az egyházközségnek a meleget. S ekkor felhívtam Léderer Andrást, hogy mondjon nekem valamilyen tanácsot. Nagyon kedvesen fogadta a telefonhívásomat. Több levélváltás után kiderült, hogy a nagykaposi templom számára talán a legjobb a hőszivattyú lenne. 

Ez a hőszivattyú nagyon egyszerűen működik. A külső levegőből szívja el meleget. Pontosan valami olyasmi, amiről Jézus Krisztus beszélt a példabeszédben, hogy ne aggodalmaskodjuk, hogy ha nincs gáz, akkor még mindig van levegő. És mindig van hideg, és mindig van meleg. Pontosan az adott fizikai törvények szerint meleget tudunk nyerni ebbe a templomba. S már utána csak azon kellett fáradoznom, hogy valahogy elkészítsem ezt a templomot, úgy hogy itt minden adott legyen a hőszivattyú számára.

Elkezdtük lerakni a padlófűtést, a csöveket a betonba, majd a betonra a travertint raktak a jó mesterek. És ez a travertin mészkő, amit Én nem tudtam, de mondhatnám azt, hogy gondviselés szerűen a legjobb hő akkumláló anyag.

És abba reménykedünk, hogy ez a kőzet hosszan fogja önmagában tartani a meleget. Így majd, ha Nagykaposra a görög katolikusok bejönnek a templomba, akkor nem kell fagyoskodniuk. Nem kell attól félniük, hogy ha a szertartás netán hosszabb lesz, vagy netán a pap hosszabban fog prédikálni akkor megfagynak, vagy fázni fog a lábuk.
Itt Nagykaposon a görög katolikus templomban egy levegőszivattyú van, ami világszerte, ha jól tudom információim szerint, elégé nagy újdonságot jelent. Persze amikor először beszéltem az egyházközségi tagoknak arról, hogy nálunk a fűtés nem úgy lesz, mint esetleg a szomszédos házakban, hogy gázzal fogunk fűteni, hanem a levegővel, vagy a levegőből fogjuk elnyerni, elszívni a meleget akkor igen igencsak furcsán néztek rám.

Furcsán néztek rám, mert fiatalnak tartottak, és igazuk is van, hisz 31 éves vagyok és nem nagy tapasztalatom van sem az ilyen energiagazdászatban, sem más praktikus dolgokban. Mégis valahogy hittem abban, hogy ez talán a legmegfelelőbb fűtési módszer ebben a templomban.

Viszont elgondolkodtam azon is, ha két-három radiátort fogunk itt üzemeltetni. Ide venni kell egy gázkazánt. És akkor, hogy ha be lenne vezetve a gáz, be lenne szerelve a gázkazán, akkor sem érnénk el azt a lehetőséget, akkor sem lett volna semmi esélyünk arra, hogy kifűtsük ezt a templomot, mivel, hogy a bel tere nagyon nagy. És kéményre is szükségünk lett volna, ami talán elcsúfította volna ennek a templomnak a külső látványát. 

Miután mégis csak nyitva hagytam ezt az ajtót, sok helyen megfordultam, ahol nagyon sok jó embernek, jó szándékú embernek próbáltam elmagyarázni, hogy miért lenne jó, ha Nagykaposon levegőszivattyúnk lenne. És sokan hittek ebben a hihetetlen ötletben. És sokan anyagilag is támogatták ezt az ötletet. Így mégis csak sikerült összekuporgatnunk ennek a hőszivattyúnak az árát. Reménykedünk benne, hogy nem volt egyházközségünk számára egy feleslegesen rossz befektetés. Amikor Én Nagykaposra érkeztem június közepén akkor megijedtem. Hisz itt ált ez gyönyörű szép, de félig kész templom és az egyházközségi kasszánk majdnem hogy nullán volt. Fűtést, padlót, festést, és még sok minden mást meg kellett oldanunk. 

Szinte önmagától elindult a templomépítés. Amikor ezt a templomot, már lassacskán, majdnem, hogy befejeztünk, akkor elgondolkodtam rajta. Hogyha ez a templom minden lehetetlen előjel ellenére felépült, és immár felszenteltük, akkor van küldetése. 

A jó isten azt akarja, hogy itt Nagykaposon legyen görög katolikus templom. Legyen, egy olyan templom ahova bárki bejöhet. legyen egy olyan templom, ami igazán jellegzetessége ennek a városnak. Nagykapos mindig is a határok városa volt. Azért nevéből is származik a kapu kifejezés, mert jelenlegi Ukrajna Kárpátaljáról vándoroltak át piacolni, vagy esetleg más ügyintézésbe Kisvárdára, vagy Sátoraljaújhelybe. Vagy ép fordítva Sátoraljaújhelyből, vagy egészen más magyarországi, jelenlegi magyarországi városból mentek át Nagykaposon keresztül Ungvárra.

Azt szeretnénk, hogy ebbe, a templomba mindenki bejöjjön. Azért, hogy otthont leljenek maguknak. Egy olyan otthon, ahol nem fognak rá azért nézni, mert magyarul, szlovákul, ruszinul, ukránul, vagy más nyelven beszélnek. Ezért igyekszünk is az jelenlegi igényeknek eleget tenni.

Szertartásaink magyarul és szlovákul zajlanak. Azt jelenti, hogy minden hétköznap délután öt órától magyar nyelvű szertartásunk van. Szerdán szlovák nyelvű szertartásunk van. Vasárnap kilenc órától magyar nyelvű szertartásunk van, és 11 órától szlovák nyelvű szertartásunk van.

Aki ebbe templomba bejön az biztos, hogy valamilyen kérdéssel jön ide. Valaki azt fogja kérdezni, hogy miért fűtűnk mi levegővel, és hogy fűtünk és mennyibe kerül. Valaki azt fogja kérdezni, hogy miért ilyenek ezek az ikonok, vagy arra lesznek kíváncsiak, hogy milyen a belső berendezése egy görög katolikus templomnak, egy új építésű templomnak. Viszont biztos, ott van a szívükben egy más kérdés is, hogy ki van, itt vagy mi van itt? Részben az emberek alkotják azt a valamit, amiért ide bejönnek. A közös egyetértés, a szeretet, a megbékülés. Aki már egy ilyen intencióval lép ebbe a templomba az biztos, hogy megkapja azt, amiért idejött. 

Másrészben és erről sose szabad elfeledkeznünk, ebben a templomban maga az Úr Jézus van jelen. Hogyha az isteni áldással, az embereknek az összefogásával él és fejlődik ez az egyházközség, úgy hiszem, hogy ez a templom mindig kedves lesz azok számára, akik netán messziségből, távolból egyszer ide eljönnek hozzánk, de nem felejtenek el minket.