Az ötödik megújuló: a levegő

Üzembe helyezték Európa egyik legnagyobb levegőkazános fűtési rendszerét Budapesten, a Ciszterci Rend XI. kerületi épületében. A rendház fűtésszámlája negyedére csökkent, a beruházás költségei pedig kevesebb, mint négy év alatt megtérülnek. Magyarországon és Európa-szerte egyre többen választják a levegőkazánt, mert egyszerű és olcsó alternatív fűtési eszköz.

A hőszivattyú a hűtőszekrényhez hasonlóan működik, amelyben a kompresszor elvonja a szekrény belsejéből a hőt, és a hátsó, forró csőkígyón adja le. A hő forrása lehet a talaj, a víz (termálvíz, szennyvíz, tó, kút) és persze a levegő is. Eddig az utóbbi igencsak háttérbe szorult, hiszen a kompresszor feladata, hogy az adott hőmérsékletet a kívánt, magasabb hőfokra emelje, így nyilván minél kisebb hőmérséklet különbséget kell áthidalni, annál gazdaságosabb a rendszer. Mivel a magas hőfokú víz ritkán adott, eddig leginkább a talajba fúrt U alakú szondák tűntek ajánlatosnak, hiszen 80-100 méter mélyen már állandó, 15-16 Celsius-fokos hőmérséklet van.

Csakhogy azóta a levegőt hasznosító hőszivattyúk, vagyis a levegőkazánok hatékonyabbá váltak, ezenkívül a talajfúrás sem olcsó mulatság, sőt meglévő házak esetében igencsak körülményes megoldásnak is bizonyulhat.
Akárcsak a Ciszterci Rend épületénél. Amikor ugyanis a Rend le szeretett volna válni a Fővárosi Távfűtő Művekről, a válaszlevélből az derült ki: a rendszert csak úgy válthatják alternatív energiára, hogy az épület alatt és mellett nem nyúlhatnak a talajhoz, ezenkívül nem építhetnek be füstölő tüzelő berendezést (vagyis nem használhatnak egyedi gázkazánt), és a helyszínen nincs elég elektromos energia, tehát a villanyfűtés szintén kizárt.

– Mintha a régi barátnőnk előírná, kivel randizhatunk őutána: szőkékkel, barnákkal és feketékkel semmiképp, legfeljebb lila hajú nőkkel – vélekedik dr. Léderer András gépészmérnök, a rendház új fűtési rendszerének tervezője és kivitelezője, a Thermo Hungary Kft. igazgatója. – A Távfűtő Művek szinte minden alternatívát kizárt, de – úgy tűnik – a levegőkazánok létezéséről még nem tud.

A 2500 négyzetméteres épület üzemeltetői tehát emellett döntöttek. A beruházás ára 24 millió forintnyi anyagköltséget és 3,9 millió forintnyi munkadíjat tett ki, a teljes összeg négyzetméterre vetítve így 11 160 forint volt. A rendház ezzel évente 7,2 millió forintot spórol meg, mivel távfűtésének ára eddig havonta nyolcszázezer forintba került, viszont a négy darab levegőkazán működéséhez szükséges áram kétszázezer forintot jelent havonta. A beruházási költségek így kevesebb, mint négy év alatt megtérülnek – a jelenlegi távfűtés- és gázárakon számolva. Ráadásul a Távfűtő Művek hőközpontja az épületben eddig ötven négyzetméternyi területet foglalt el, az új berendezések azonban csak tízet.

Hiába érné meg a földhő a legjobban, Léderer András szerint egyre többen választják a levegőkazánt, mivel a fúrás magas költségei mellett Magyarországon az engedélyek beszerzése is igen körülményes, a bányahatóságnál például két-három hónapot is várni kell, vagy eleve kizárják a fúrás lehetőségét, mint a tizenegyedik kerület esetében. Ezenkívül a telepítéssel sok a munka is, főként a már felépült házak esetében. Így Svájcban, Németországban, Svédországban, ahol egyre többen telepítenek hőszivattyút, a vásárlók 50-70 százaléka már ezt választja.

– Mi ősszel döntöttük el, hogy szeretnénk jelentősen csökkenteni a fűtési költségeinken, így aránylag gyors megoldásra volt szükségünk: a levegőkazánt és az öt napkollektort két hét alatt beüzemelték – meséli Cselényi Ágnes, aki egy kétszáz négyzetméteres házban él családjával Budaörsön. Az új fűtési rendszerük kialakításához megfeleltek a már létező hőleadó berendezések, vagyis a radiátorok és a padlófűtés, csupán egy nyolcszáz literes melegvíz-tartályt kellett behelyezni, ami egyébként 185 centiméter magas és egy méter átmérőjű. A beruházás ára igen borsos volt, munkadíjjal együtt összesen hét és fél millió forintot tett ki, ám a fűtési költségek a negyedére csökkentek: míg tavaly januárban 80 ezer forint volt a számla, idén már csak húszezer, nyáron pedig a napkollektorok nagy valószínűséggel le fogják fedni a teljes melegvíz-ellátást, így az árammal működő levegőkazánra sem lesz szükség. A berendezésre maga a német gyártó, az Alpha-InnoTec ötven éves garanciát ad, a gép egyébként mínusz húsz Celsius-fokig hatékonyan működik. Ennél hidegebb Budaörsön még nem volt, de ha mégis sor kerülne rá, a levegőkazán a megszokott 23 Celsius-fokos hőmérséklet helyett néhány fokkal alacsonyabb hőfokon tudna fűteni. A beruházás költségeit egyébként enyhítette, hogy hatszázezer forintot kapott a család a budaörsi önkormányzat által a megújuló energiák létesítésére kiírt pályázaton. Maga a működéshez szükséges áram díja pedig Magyarországon harmadával kevesebb a nappali áram áránál, miután az ELMÜ-ÉMÁSZ olcsóbb tarifát vezetett be a hőszivattyúra.

 

Forrás: Zöldjövő

vissza a főoldalra az Az ötödik megújuló: a levegő aloldalról