Miért ragaszkodunk annyira a gázhoz? Tudományos tanmese

Hosszú távon nem az olcsóbb energia előállítására, hanem a hulladék energiák újra hasznosítására kell koncentrálnunk. Amit lehetet, szinte már mindent elégettünk. A föld légterében lényegesen több hő van, mint amire az emberiségnek szüksége van. Ezt kell újra hasznosítanunk, hogy a Föld lélegzethez jusson, s regenerálódni tudjon.

 

Milyen jó volt az ősembernek. Nem volt TV, nem volt rádió.
Nem rontotta el őket senki. Nem volt más dolguk, mint éhen halni, megfagyni vagy gondolkozni. A ma embere ahelyett, hogy gondolkozna, sok esetben hallgat a TV-re, újságokra, hírekre és kész a baj.
Ma mindenki azt hiszi, hogy az orosz azt szeretné, hogy a gázt olcsón adják, s nekünk, magyaroknak jó legye az idők végezetéig.
Mi hívő emberek ezt el is hisszük. Pedig nem így lesz, csak kivárjuk, míg a csapda fedele bezárul, s nem lesz semmilyen kiút. Csodák nincsenek. Kérdés, azt vajon túl éljük-e majd?
A kínaiak már kopogtatnak a görögországi kapukon. Be ne kopogtassanak utána hozzánk is.

Nem kellene végre elgondolkodnunk? Nézzük mi volt régen:
- Az ősember, mivel ő még gondolkozott, körbe szagolt nappal és megállapította, milyen hideg lesz éjszaka. Annyi vérrel festett követ gurított ki a szabadba, hogy azok felmelegedve éjszaka kifűtsék barlangját.
- Felfedezte emberünk a tüzet. Utána mindent meggyújtott, amit csak lehetett. A fát, a falevelet, majd a szenet, olajat, gázt. Most kezdjük gyújtogatni a pelletet, s mindazt, amit érünk. Meddig tehetjük ezt büntetlenül? Addig, amíg a füst és a szén-dioxid el nem áraszt minket? Addig, amíg az Északisarkon elolvadó jéghegyekből képződött vizek nem mossák el házainkat? A vörösiszap-tároló túlterhelésében a mérhetetlenül sok csapadék is részt vett. Sorolhatnám a sort napestig.
Az emberek úgyis csak akkor értik meg, amikor már az ő házaikat vitte el a földrengés, vulkán, árvíz vagy szélvihar.
Nézzük csak, hogyan készül az eső?
A tengereket, tavakat, mint egy nagy fazekat sütik a napsugarak.
A fazékban (tengerben, tóban) melegszik, majd párolog a víz. Szép kis tejszínhab formájában elkészülnek a felhők. Természetesen az aranyos kis tejszínhab tele van vízzel. Ez mind rendben is van. De hogyan mennek be a szárazföldre?
Ha a napsugarak egyszerre sütik a tengert és a tengerpartot, azok különböző mértékben melegszenek. A homok jobban, a víz kevésbé. Gondoljunk csak bele, ha a tengerparton már süti a talpunkat a homok, beszaladunk a tengerbe, s máris elviselhető a hőmérséklet. Tehát logikus, hogy a melegebb homokos part gyorsabban melegszik, ezért ott elkezd a meleg levegő felfelé szállni. Igen ám, de a felszálló levegő alatt vákuum keletkezik. Honnan szívja a vákuum az utánpótlásul szolgáló levegőt? A tenger vagy tó felől. Délután ugyanez van, csak éppen fordítva. Reggel tavi szél, este parti szél.
(Ezt a vitorlások mind tudják.)

Ugye máris kitalálták, miért indulnak el a tejszínhabok a part felé? Mert a parton felfelé ható légörvény megszívja a tenger felett már vízzel összegyűlt felhőket. Ez olyan, mint egy csúzli (ami belövi a felhőket a szárazföld felé).
Mi van akkor, ha kevés energiával lövi be a felhőket a szárazföld felé? Elvész az energiája, s még a part közelében elejti a vizet, rá az emberekre, városokra, árvizeket okozva tesznek tönkre mindent.
Miért írom mindezt, amikor az energiákról beszélek? Mert ezt az egyensúlyt boríthatjuk fel a sok meggondolatlan égetéssel.

Füst, szén-dioxid, pernye és feleslegesen sok szennyezőanyag teszi tönkre a földünket, környezetünket. Elindítunk egy lavinát a szó szoros értelmében, amit később nem tudunk megállítani.
Sokan mondják, még jobb is, hogy időben kifogy a gáz és az olaj. Mert azok meggyújtásával már olyan meleg és szennyezett a környezetünk, hogy a Föld nem tud regenerálódni.
Nehezen tudnék én is örülni annak, ha már nem lenne tüzelőanyag és üzemanyag, mert ma sem gyalog jöttem be a munkahelyemre. De ha abszolút értelemben a hosszú távú jövőt vizsgálom, lehet, hogy tényleg jobb, ha idő előtt kifogynak a szénhidrogének, s nem a föld pusztul el.
Szénhidrogén ide, szénhidrogén oda, közben a Föld és a pénz is forog.
Mi kell Putyinnak? Pénz és luxus. A luxust megkapja Németországból.
Nem véletlen, hogy megépítette a Balti-tenger alatt a már nem sokára működő direkt gázvezetéket. Kína ma még szénnel állít elő áramot, de már épül az orosz-kínai direkt gázvezeték, sőt 2014-re egész Kínát behálózzák majd a gázvezetékek.
Épp attól a naptól, amikor a hosszú távú gázszállítási szerződés lejár az orosznak Európával, Medvegyev egész Kínát ellátó gázszállítási szerződést írt alá.
Ilyen sok a gáz az oroszoknak? Vagy készülnek valamire?
Sem az orosz, sem Putyin, Medvegyev nem tréfál. Rá kell végre jönnünk. Ráadásul nagyon jó a memóriájuk. Oda kellene tehát figyelni minden lépésükre, s inkább igazodni, mint sok esetben ellenkezni kellene velük. Tetszik, nem tetszik túl nagyok hozzánk képest, és nagyon ki vagyunk nekik energia téren szolgáltatva.
Nagyon sok hőforrásunk, termálvizünk, folyóvizünk, földhőnk van. Ki kellene használni, amink van. A Széchenyi,
Rudas, Gellért Fürdőknél annyi energia folyik el, hogy városrészeket lehetne a hulladék hővel ellátni. Sétáljanak Hévízen télen. Az egész város egy nagy meleg gőzben van. Az elfolyó termálvízpatak fölé csak egy nylon fóliát kellene tenni. A fóliasátorba banánfákat ültetni.
Máris a turisták ezreit lehetne ide csalogatni. Télen a pálmafák alatt Európa szívében, jeligére.
Az épületek alatti geotermikus energiát is lehetne használni.
Pár évvel ezelőtt minden akadály nélkül hasznosíthattuk a körülöttünk hulladékba menő energiákat.
Ma csillagászati eljárási díjakat kér a bányakapitányság, vízművek, s egyéb neve nincs hatóság. Mindenki rögtön rácsimpaszkodik valamire, ami jó, ami a jövőnket biztosítja és a munkanélküli nyerészkedéssel tönkreteszi azt, ami biztosíthatná, hogy ésszerűbben, olcsóbban éljünk.
A II. kerület Pusztaszeri útra terveztünk egy közel nullaenergiás házat a sziklákra. Ha hirdetni és bemutatni akarjuk, milliókat kellene fizetni érte a TV-ben. Pedig mennyivel célszerűbb lenne, ha a politikusi ígérgetések helyett, inkább ezeket a rendszereket lehetne bemutatni a nézőknek.
Hogyan lehetne közben pénzt csinálni?
Elmondom, mert most alkalmat kaptam:
Az épület alatt a földben mindig 14-15 °C van. Az épület körül nyáron plusz 36 °C, télen mínusz 25 °C, az ember viszont azt szereti, ha körülötte 22-24 °C van. Nem kell mást tenni, mint egy nagy energia-lendkerékre tenni a házat és biztosítani, hogy télen, nyáron lehetőleg ingyen, az épületben 22-24 °C legyen. (A lendkerék a talaj.) Nyáron a talaj egy részével hűtök, a másik részébe meg napkollektorokkal töltöm télire az energiát. A nyáron betöltött „potya” energiával fűtöm az épületet közel február végéig. Ezzel a technikával értük el, hogy a rózsadombi 3 lakásos luxus társasház 80%-kal kevesebb energiát fogyaszt, és a gáz már nincs is bevezetve az épületbe.
Másik legszebb munka, amit tervező csapatunkkal most készítettünk, szintén nulla energiával működik majd. Lakóhajó, ami kétszintes, 200 m2-es. A tetején és az üvegekbe integrált napelemekkel készítjük a működéséhez szükséges áramot.
A világításon és az elektromos hajtóművön kívül a hajón elhelyezett hőszivattyú szedi majd fel a szükséges energiát a hajófenéken keresztül. A lakóhajó fűt, hűt, szellőztet, halad, miközben nem szennyezi környezetét. Miért ragaszkodunk a kiszolgáltatottsághoz, a gázhoz?


Dr. Léderer András
egyetemi docens
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Az eredeti cikket itt olvashatja: