Rekuperátorok vagyis hővisszanyerő szellőztető berendezések

A rekuperátorok hőt visszanyerő szellőztető berendezések. Általuk az épületek hővesztesége lecsökken. Ezért ősszel ráér a fűtésrendszert később bekapcsolni, tavasszal pedig hamarabb kikapcsolni, mégis mindig jó levegő van a helyiségekben.

 

Történetük a korai gyáripar megjelenéséig nyúlik vissza: olyan helyeken, ahol ártalmas anyagok miatt fontos az állandó magas légcsere, ideje korán fölismerték a gyárosok, hogy télen egy hőcserélő beépítésével mennyi tüzelőanyagot lehet megspórolni. Később a nagyobb légtechnikai rendszerekben váltak általánossá. A közelmúltban a passzívházak kapcsán kerültek be a háztarások épületgépészetébe. Ma már annyira lement az áruk, és annyira megnőttek az energiatakarékosság iránti igények, hogy régi ház felújításakor, energia-racionalizálásakor is érdemes beépíteni ilyen berendezést. Sőt: légtömör nyílászárók használata esetén néhány országban a használatba vételi engedély feltétele a hővisszanyerős szellőztetés megoldása, amely a levegő rossz állapotát, a falak nedvesedését és a penészképződést hivatott megakadályozni.

 

Négy alapvető típust különböztetünk meg:

1. Passzív rekuperátort

2. Aktív rekuperátort

3. Aktív rekuperátoros levegőbojlert

4. Levegőkazános energia-központot.

 

A szükséges légcsatorna-rendszer révén hatékonyság-növelés érdekében érdemes néhány környezeti hőforrást is bekapcsolni a friss levegő előkezelésébe:

 

  • talaj vagy felszíni víz alatti iszap állandó hőmérsékletét*:
    • téli előfűtéshez (fagymentesítéshez)
    • és nyári előhűtéshez
  • házhoz épített üvegház (télikert) révén
    • a téli napsugarak előfűtő képességét
    • a nyári napsugarak munkavégző képességét: mozgatni képes az előhűtött levegőt az üvegházban, ha nyáron magas ponton szellőztetünk, elszállítva a túlmelegedést okozó hőt.

*Felhasználhatók föld alá fektetendő légcsatornák vagy talajkollektor szivattyúval és légkezelővel.

 

Referencia-munkáinknál működés közben is láthat néhányat ezek az egyszerű megoldások közül:
- talajhő hasznosítása szinte minden családiházas rekuperátoros munkánknál megtalálható,
- házhoz épített télikertet a Balatonnál épült „Aktív passzívház”-ban láthat.

 

Tópart Lakókert, Pécel Aktív passzív ház a Balaton partjánál

Kertben levő dísztó és házhoz épített télikert használata az épületenergetikában

 

1. Passzív rekuperátorok

 

Az elhasznált levegő melegét és a lecsapódó páratartalmának a hőjét a friss levegő veszi föl egy lemezekből épült hőcserélőben. Rendkívül egyszerű eszköz: áll egy lemezes hőcserélőből, két ventilátorból és két szűrőből (a friss levegő oldalán F7-es minőségű pollenszűrőből). Tartozhat hozzá továbbá egy megkerülő csappantyú, hogy nyáron a szűrt friss levegő ne melegedjen a hőcserélőben.

 

A passzív típusú rekuperátorok ma már olyan áron kaphatók, hogy nem csak a passzívházas épületgépészet részét képezhetik, felújításokhoz is javasolhatók. Családi ház esetén mindig érdemes kiegészíteni a légcsatorna-rendszert valamely hatékonyságot növelő megoldással. Talajhőt szinte bármelyik helyszínen föl lehet használni. Ahol hely erre kevésbé van lehetőség, a legnagyobb hidegben a szellőzetetés visszaszabályzására van szükség, hogy a helyiségekben tartózkodókat ne érhesse kellemetlenül hűvös befújt levegő. Tulajdonos kívánságára utánfűtés alkalmazható a befújt levegőnél: ez elektromos áramot vagy a ház fűtésrendszerének az energiáját használja. Az Alpha-InnoTec Ventronik típusú gyári vezérlése ezeket a megoldásokat automatikusan lekezeli.

 

Passzív rekuperátorok hőszivattyús hőközpontokba integrálhatók. Az Alpha-InnoTec ehhez kifejlesztett berendezése a VenTower, ami egy külön raklapon érkezik a hőszivattyú mellé. Beépítve tartalmaz egy olyan használati-melegvíz tárolót, ami a napkollektor fogadására képes. Tervezésnek és a hőszivattyú típusának megfelelően „földenergia-központ” vagy „levegőkazános energia-központ” hozható létre (bővebben lásd lejjebb).

 

Megjegyzés: a rekuperátor szellőztető berendezés. Nem javasolt több levegőt mozgatni vele, mint amennyi a szellőztetéshez szükséges. A ház teljes kifűtéséhez, a falakon, a tetőn, az alapon és az éleken át, valamint a filtrációval távozó hőt akkor is a ház alap fűtésrendszerével kell a házba juttatni a téli időszakban, ha a rekuperátoros rendszer légcsatornája utánfűtést tartalmaz. Ellenkező esetben a bent lakók rossz hőkomfortja jön létre, ami magasabb hőmérséklet-igényt és végeredményben energia-pocsékolást eredményezhet, veszélybe sodorva a ház kifűthetőségét.

 

2. Aktív rekuperátorok

 

Az aktív rekuperátor a passzív típusúnál megismert hőcserélő, ventilátorok és szűrők mellett beépítve tartalmaz egy kis teljesítményű levegő-levegő hőszivattyút. Az aktív rekuperátor ennek a hőszivattyúnak a járatásával éri el, hogy mindig szobahőmérsékletű friss levegőt fúj be. Soha nincs szükség utánfűtésre. A beépített hőszivattyúja minden energiát kifacsar az elhasznált levegőből, és ezt a szobahőmérséklet elérésére fordítja. Nyáron megfordítható a hőszivattyú működése: előhűtött friss levegőt is képes befújni. Társasházi lakást is ki lehet vele szellőztetni.

 

Megjegyzés: az aktív rekuperátor a passzív típushoz hasonlóan a többlet tudása mellett is egy szellőztető berendezés. Ezzel sem javasolt több levegőt mozgatni, mint amennyi a szellőztetéshez feltétlenül szükséges. Belső hő nyeréséből soha nem lehet teljesértékűen kifűteni egy házat. Ezért a falakon, a tetőn, az alapon és az éleken át, valamint a filtrációval távozó hőt akkor is a ház külső energiaforrásról működő alap fűtésrendszerével kell a házba juttatni a téli időszakban.

 

3. Levegőbojlerek és aktív rekuperátoros levegőbojlerek

 

Az aktív rekuperátorba épített hőszivattyú a megrendelő kívánságára nem csak a friss levegő utánfűtésére lehet képes, hanem vizet is melegíthet: ún. levegőbojlerként is képes működni. Egy beépített váltószelep képes átváltani levegő-víz hőszivattyús üzemmódra, hogy az elhasznált levegő vizet melegítsen.

 

Levegőbojlerekből léteznek egyszerűbb kivitelek is, amelyek nem használhatók levegő-levegő hőszivattyús üzemmódban (ezek nem rekuperátorok). Ezeknek a célja vízmelegítés, amelynek a hőforrása az elhasznált levegő hűtése. Bizonyos esetekben (pl. pékségben) a belső levegőt keringtetve a helyiséget hűtik, és párátlaníthatják. Háztartásokhoz az LLB 317+Solar aktív rekuperátoros modellt ajánljuk, amely mindent tud az előbbiek közül és még valamivel többet is: hőt visszanyerve szellőztet, friss levegőt fűt, meleg vizet készít, és a melegvíz-készítésre rákapcsolható napkollektor is. Nyáron gyakorlatilag ingyenes vele a meleg víz.

Hőszivattyús társasházon általában nincs kémény, csak a lakások levegőbojlereinek vannak függőleges kivezető légcsatornái.

 

Egyszerű levegőbojlerek használata minden olyan helyen javasolt, ahol belső terhelés miatt télen is párás, túlmelegedett a belső levegő, és fönnáll melegvíz-igény: tornatermek, pékségek, áruházak, cukrászdák, éttermi konyhák, stb. Több olyan helyen telepítettük, ahol a pára miatt már megjelent a penészedés. A levegőbojler illetve a rekuperátor ezt végleg megszüntette.

Alpha-InnoTec levegőbojlerből van raktárkészletünk, így még az őszi időszakban is rögtön szállíthatók a rendelést követően.

 

Megjegyzés: levegőbojlerek bizonyos fajtái ugyan képesek fűtésvizet is készíteni (pl. 1 db padlófűtéskör vagy 1 db törülközőszárítós radiátor számára), de belső hő nyeréséből soha nem lehet teljesértékűen kifűteni egy házat.

 

4. Levegőkazános energia-központ

 

A műfaj legmagasabb kategóriája: a KHZ levegőkazános energia-központ. Nem más, mint egy VenTower egység és egy kompakt levegőkazán két raklapon kiszállítva és egybe építve: összekötött légcsatornákkal és gyárilag összehangolt vezérléssel. A levegőkazán a külső levegő mellett az elhasznált levegő hőjét is fölhasználja a fűtéshez és a melegvíz-készítéshez. Ilyen levegőkazános energia-központ dolgozik például Rákoskerten a Grund1986 focipálya klubházában: kiszellőzteti a zuhanyzókat és az öltözőket, a nyert hőből pedig meleg vizet készít, és fűti az épületet.

 

Megjegyzés: a levegőkazános energia-központ külső levegő energiáját is felhasználja. Magyarország klímáján ez elegendő egy max. 5 kW hőigényű ház alap fűtésrendszerének a hőellátására. Tervezési elveknek megfelelően javasolható hozzá kiegészítő fűtés. Nagyobb hőigényt a rekuperátoros rendszertől függetlenül működő, nagyobb teljesítményű levegőkazánnal vagy földhős hőszivattyúval is lehet fedezni.

vissza a főoldalra a Rekuperátorok vagyis hővisszanyerő szellőztető berendezések oldalról